A műanyag tartály szennyezi a környezetet, de egyben meg is óvja a káros anyagoktól. A benne tárolt ivóvízre nézve pedig kevésbé veszélyes, mint korábban gondolták.
A műanyagipar veszélyezteti a környezetet, de...
A polimer termékek (polietilén, polipropilén, polisztirol, poliészter, polikarbonát stb.) hulladékként a természetben hosszú évtizedek alatt sem bomlanak le, így környezetszennyező hatásuk nyilvánvaló. Ez azonban leginkább csak a műanyag zacskókra, csomagoló fóliákra, tasakokra és hangsúlyosan a PET-palackokra vonatkozik. Ezek képeznek szeméthegyeket a városok peremén, a tengerpartokon és szinte szigetekké verődve az óceánokon. Elégetésük ugyancsak veszélyes, káros, mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Azonban felhasználásuk során az élelmiszerekre és az ivóvízre gyakorolt közvetlen káros hatásuk elhanyagolható.
Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO hosszas kutatómunka után arra a következtetésre jutott 2019-ben, hogy
csak minimális egészségi kockázatot jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék,
ugyanis mind a nagyobb szemcsék, mind a kisebbek legtöbbje a felszívódás legkisebb mértéke nélkül halad át az ember emésztőrendszerén, és gyakorlatilag maradéktalanul kiürül a szervezetből – olvasható tavalyi jelentésükben. Ám hozzátették, hogy a beható vizsgálatok ellenére az eredmények kevés információn alapulnak, ezért szükség van további, globális mértékű kutatásra. Az adat azért kevés, mert kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, és az eddigi vizsgálatok nem egységes normatívák és sztenderdnek elfogadott határértékek alapján folytak.Ezzel együtt a Világszervezet súlyos gondnak tartja a műanyagszennyezést, kívánatosnak tekinti a műanyagtermékek gyártásának csökkentését, valamint az újrahasznosítási technológiák tökéletesítését ajánlja.
Mi a helyzet a műanyag tartályokkal?
Képünkön: IBC-tartályok, szögletes és hengeres ivóvíztárolók
Az ipari műanyag tartályok célja a legtöbb felhasználási területen a veszélyes anyagok, mérgező, maró folyadékok biztonságos tárolása. Így igaz ugyan, hogy
gyártási anyaguk okán a műanyag tartályok hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, funkciójuk teljesítésével azonban megóvják a környezetet a veszélyes anyagok károsító hatásától.
Fokozottan érvényesíthető ez a funkció különböző biztonsági technikák, eljárások alkalmazásával. Ezek egyike a kármentő tálcák használata. A biztonsági tálca olyan gyűjtőedény, mely ipari tartályok, hordók alá helyezve felfogja és összegyűjti a ráhelyezett tárolóból kifolyó, elcseppenő folyadékot. Használatuk a vegyiparban, üzemanyagiparban és gyógyszergyártásban kötelező. Az újrahasznosíthatóság tekintetben példaértékűnek számít a polietilén IBC-tartály, amely, miután már alkalmatlanná válik vegyipari termékek tárolására, még tökéletesen megfelel szennyvízgyűjtőnek.
Az környezettudatos vállalkozók az IBC konténerek és ipari műanyag tartályok gyártását is környezetkímélő módon igyekeznek megszervezni. Ez szolgálja az energia- anyagtakarékos rotációs öntési technológia.
A főgond nem a nagy űrtartalmú ipari tárolókkal és nem a tartálygyártással van, hanem az eldobható termékekkel. A WHO-szakértők szerint az egyetlen megoldás azt, ha radikálisan visszaszorítjuk a fogyasztást. A legkárosabb, egyszer használatos műanyagokat mindenképp ki kellene iktatnunk az életünkből. A szemléletváltásunkkal befolyásolhatjuk a műanyagipart és a a zizegő staniclik, ropogó flakonok túltermelését - amelyet ostoba igényeink növesztettek katasztrofális méretűvé.
