Önnek is sokat fáj a feje? Tudta, hogy a fejfájások leggyakoribb típusa tenziós fejfájás?

Nem szokta kísérni émelygés, látászavar. Nem jellemző rá, hogy csak a fej egyik felét érinti, még fel sem ébredünk rá éjszaka.

Milyen tünetei vannak a tenziós fejfájásnak?

Legtöbbször este szokott jelentkezni, amikor elfáradunk. Feszülés, illetve fájdalomérzet lép fel, általában a fej hátsó részében, de elöl is jelentkezhet.

Mennyi ideig tarthat a fájdalom?

Maga az erős fájdalom általában néhány órával megszűnik, de a feszültségérzet tovább is érezhető.

Akinek hajlama van tenziós fejfájásra, annál napokon, hónapokon sőt akár éveken át is kiújulhat.

Milyen okai vannak?

• a fejbőr izmainak rendszeres összehúzódása, ami nagyobb koncentráció következtében alakul ki
• rossz szem, megerőltető szemtevékenység is okozhatja
• stresszes életmód, depresszió

Ha szorongás vagy túlhajtottság áll a dolog mögött, akkor az életmód változtatás lehet a leghatékonyabb megoldás.

A szabadban töltött minőségi idő, a torna csökkenti a panaszokat, mivel nyugtatólag hat a fejbőr izmaira és serkenti a vérkeringést.

Igyekezzünk meg ellazulni, egy masszázst venni, de akár fájdalomcsillapítót is bevehetünk.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Környezetkímélő, anyag- és energiahatékony megoldások

Zöld számítástechnika - Energiatakarékosság

A számítástechnikai iparban a leginkább anyag- és energiahatékony megoldások azok, amelyek csökkentik a számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök energiafogyasztását, károsanyag-kibocsátását és hulladéktermelését. Nehezen képezhető egyensúly egyrészt a gyorsuló technológia fejlődés, másrészt a visszatartó fenntarthatósági szempontok között, de mutatkozik néhány példa az ilyen megoldásokra:

Zöld számítástechnika - ez egy olyan irányzat, amely a számítástechnikai rendszerek tervezését, gyártását, használatát és újrahasznosítását úgy végzi, hogy minimalizálja a környezetre gyakorolt negatív hatást. A zöld számítástechnika céljai közé tartozik az energiahatékonyság növelése, az alacsonyabb fogyasztású és hosszabb élettartamú hardverek kifejlesztése, a megújuló energiaforrások használata, az elektronikus hulladék csökkentése és újrahasznosítása. 

Felhőalapú számítástechnika - ez a működési modell a számítech erőforrásokat (pl. processzorok, memóriák, tárhelyek) egy központi szerveren vagy szerverhálózaton keresztül biztosítja interneteléréssel. A felhőalapú számítástechnikai modell előnye, hogy csökkenti a helyi hardverek energiaiigényét és a karbantartási ráfordítások volumenét, valamint lehetővé teszi az erőforrások rugalmas igénybevételét és skálázhatóságát. A a cloud-alapú özemmód hátránya, hogy függ az internetkapcsolattól és a biztonsági kockázatoktól.

Kvantumszámítógépek - ezek olyan számítógépek, amelyek a kvantummechanika törvényeit kihasználva képesek párhuzamosan több állapotot reprezentálni és feldolgozni. A kvantumszámítógépek előnye, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak bizonyos típusú feladatokat megoldani, mint a hagyományos komputerek. A kvantumtechnológia hátránya, hogy nagyon bonyolult eljárásokra épül  és költséges az erre alapozott stabil működtetés megvalósítása. Továbbá az ilyen gépek nagyon érzékenyek a külső zavarokra.

A legújabb statisztikák szerint minden 1500 emberből egyet érint a lisztérzékenység, vagy idegen szóval a cölikália. Ami egyre növekvő tendenciát mutat.

A gabonafélékben található egyik összetett fehérje, a glutén a felelős a lisztérzékenységért.

Nem válogat a korosztályokban, éppúgy előfordul gyerekeknél, mint felnőttek esetében.

Mit jelent a gluténérzékenység?

 A gluténérzékenyek immunrendszere a sikér egyik alkotóelemével, a gliadinnal szemben lép fel védekezőleg. Méghozzá úgy, hogy megtámadja az ezt az anyagot tartalmazó vékonybélbolyhokat. Ennek okán pedig romlik a tápanyagok felszívódása is.

Milyen tüneteket produkál?

Bár az üvegház-hatás negatív légköri jelenség, de eredetileg üvegházak és télikertek kívánatos hőmérséklet-növekedését jelenti. Amelyet akár mesterséges intelligencia vezérelhet. Ugyanis: míg az üvegházgázok (például szén-dioxid, metán) túlzott kibocsájtása a globális felmelegedést okozza, addig télikertek építésekor az üvegház-hatás pozitív jelenségnek tekinthető. Hasznunkra fordítható és MI segítségével optimalizálható.

Globális és lokális üvegház-effektus

Tehát a jelenség ugyanaz: a napfény áthatol az atmoszférán / üvegen, felmelegíti a felületeket, amelyek hősugárzását viszont a légkör / üveg visszatartja. Előbbi globális klímaváltozással fenyeget, utóbbinak viszont kedvező a lokális hozadéka.

Éspedig: az üvegház-hatás révén a télikertekben a napfény melege megmarad, és nem szökik ki olyan könnyen, mint a hagyományos épületekből. Ez lehetővé teszi az üvegezett beltér hőmérsékletének megtartását , sőt emelkedését, így ideális körülményeket teremthetünk a déli növényeknek - és saját kényelemünk számára is.

Megemlítendő az energiahatékonyság: az üvegház-effektus révén a télikertek természetes módon melegednek fel a napfény hatására, ami csökkenti az épület fűtési igényét. 

Mesterséges intelligencia a télikertben

Emberi cselekvéseinket különböző szociális, szellemi és morális érdekek vezérlik, amelyek a cselekvők céljait, értékeit, normáit és hozzáállásait tükrözik.

A szociális érdekek azok az érdekek, amelyek a cselekvők közötti kapcsolatokra, együttműködésre, konfliktusokra és befolyásolásra vonatkoznak. Ezek motiválhatják a cselekvőket arra, hogy másokkal igazodjanak, hatással legyenek rájuk vagy ellenálljanak nekik

Szellemi érdekeink azok, amelyek a cselekvők tudásra, megértésre, kreativitásra és önkifejezésre vonatkoznak. A szellemi érdekek motiválhatják a cselekvőket arra, hogy tanuljanak, kutassanak, alkossanak vagy kommunikáljanak

Morális érdekeknek tekinthetők azok, melyek a cselekvők jó közérzetére, igazságosságra és jogokra vonatkoznak. Az erkölcsi érdekek motiválhatják a cselekvőket arra, hogy tiszteletben tartsák mások jogait és jólétét, illetve elkerüljék a károkozást vagy az igazságtalanságot. Ha mégis kárt okoztak, kármentést végezzenek.

A különböző érdekek nem mindig harmonikusak egymással, hanem gyakran ellentmondásba kerülhetnek vagy konfliktust okozhatnak. Például egy cselekvő szellemi érdeke (pl. egy új felfedezés megtétele) ütközhet mások morális érdekével (pl. a felfedezés etikai következményei). Ilyen esetekben a cselekvőnek mérlegelnie kell az érdekek súlyát és fontosságát, valamint azt, hogy milyen következményekkel járna az egyik vagy másik érdek feladása vagy előnyben részesítése. A cselekvő döntését befolyásolhatja a saját értékrendje, normarendszere és hozzáállása, valamint a társadalmi környezet elvárásai és nyomása.