A tudomány álcája mögött rejlő téveszmék

Körlevélben terjesztett információik szerint a nemrégiben alakult Digitális Magyar Arvisura Polgári Kör történelmi visszatekintésű konferenciát tervez. Szétküldött felhívásuk szerint a tanácskozás címe „A globális felmelegedés valós okai és a klímaváltozás természetes ciklusai” lesz. Ehhez várnak ötleteket - és előadókat.

Eső pillantásra a szöveg egy tudományos diskurzus vázlatának álcázza magát, ám közelebbről megvizsgálva egyértelműen kiderül, hogy tele van megalapozatlan, tudományosan cáfolt állításokkal.

E rövidsége ellenére is önismétlésekbe bocsátkozó dokumentum lényegében a klímaszkepticizmus klasszikus érveit sorakoztatja fel, anélkül, hogy a modern klímatudomány eredményeit figyelembe venné. A vázlatban felvetett tézisek egy része nem csupán elavult, de egyenesen veszélyes is, mivel aláássa a konszenzusos tudományos ismereteket, és félrevezeti a közvéleményt egy rendkívül fontos globális kihívás kapcsán.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az anyag történelmi utalásai nem valós tényekre és forrásokra hivatkoznak, hanem a hamis őstörténeti mítosz, az Arvisura új kiadására - e könyv adja a tanácskozás apropóját.

A vázlat első téves állítása a klímaváltozás természetes ciklusainak eltúlzott hangsúlyozása. Bár a Föld klímája valóban ingadozik természetes módon, például a Milankovitch-ciklusok vagy a naptevékenység változásai miatt, a jelenlegi globális felmelegedés üteme és mértéke messze meghaladja ezeket a természetes folyamatokat. A klímakutatók konszenzusa szerint a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta soha nem látott mértékben emelkedett, és ez az emelkedés nagymértékben korrelál az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedésével. A vázlat nem tesz különbséget a természetes ingadozások és az emberi tevékenység által kiváltott drámai változások között.

Egy másik súlyos tévedés a CO2 szerepének marginalizálása. A vázlat a szén-dioxidot a „természetes életciklus” részeként mutatja be, figyelmen kívül hagyva annak üvegházhatású tulajdonságát. A klímatudomány egyik alaptétele, hogy a CO2 és más üvegházhatású gázok (pl. metán, dinitrogén-oxid) a légkörben csapdába ejtik a hőt, ami a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet. A vázlat azzal érvel, hogy a CO2 koncentrációja „természetes” okokból is változhatott a múltban, ami igaz, de elhallgatja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó antropogén kibocsátások mennyisége exponenciálisan növekedett az elmúlt 150 évben, és ez a növekedés messze túlszárnyalja a természetes forrásokat.

Továbbá a konferencia-vázlat kétségbe vonja a klímamodellek megbízhatóságát. Ez a kritika egy gyakran hangoztatott, de megalapozatlan érv. A modern klímamodellek rendkívül összetett, a fizika, a kémia és a biológia törvényein alapuló szimulációk, amelyeket folyamatosan finomítanak és ellenőriznek. Bár a modellek nem tökéletesek, a tudományos konszenzus szerint megbízhatóan jelzik a globális felmelegedés trendjét és várható következményeit. A vázlat ezen állítása lényegében azzal a céllal próbálja lejáratni a klímakutatást, hogy aláássa a tudományos közösség hitelességét.

Manipulatív elem a „klímatudósok konszenzusának” figyelmen kívül hagyása is. Ezzel azt sugallja, mintha a tudományos közösségben komoly vita folyna a globális felmelegedés okairól. Ez a narratíva teljességgel ellentétes a valósággal. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentései, amelyek több ezer tudós munkáját összegzik, egyértelműen kimondják, hogy az emberi tevékenység a fő oka a globális felmelegedésnek. A vázlat ezt a széles körű konszenzust „érdekvezérelt” vagy „politikai indíttatású” narratívaként állítja be, ami súlyos vád a tudomány integritásával szemben.

Így a közzétett szöveg nem a tudományosságra törekszik, hanem a tudományos módszertan kirívó megsértésével manipulálja a tényeket. A klímatudomány összetett, multidiszciplináris terület, amely több évtizedes kutatáson alapul. A vázlatból hiányzik a hivatkozás a releváns szakirodalomra, az állítások nincsenek alátámasztva adatokkal vagy tudományos bizonyítékokkal, csupán a zavaros Arvisurákkal, és a klímakutatás kulcsfontosságú eredményei szisztematikusan el vannak bagatellizálva vagy teljesen figyelmen kívül vannak hagyva.

Összefoglalva, a konferencia-vázlat a klímaszkepticizmus jól ismert toposzait ismétli meg, anélkül, hogy bármilyen új, tudományosan megalapozott érvet felhozna. A globális felmelegedés tagadása, a CO2 szerepének elbagatellizálása, a klímamodellek lebecsülése és a tudományos konszenzus megkérdőjelezése mind-mind olyan téveszmék, amelyek nem csupán tudománytalanok, de komoly társadalmi és politikai károkat is okozhatnak. A klímaválság komoly kihívás, amely a tudományos tényeken alapuló, felelős cselekvést követel meg. Egy ilyen konferencia, amely a téveszmék terjesztésére épül, aláássa ezt a folyamatot, és komolyan veszélyezteti a jövőnket.

A vázlatban szereplő állítások tehát nem egy tudományos vitába illeszkednek, hanem sokkal inkább a tudomány tagadásának kategóriájába esnek.

Közismerten a klímaválság egy olyan komplex

nem pedig a megalapozatlan, tudománytalan narratívák terjesztésére. A konferencia-vázlat, ahelyett, hogy hozzájárulna a megoldáshoz, csupán a dezinformációt és a bizonytalanságot növeli.